Rossz péntek

... Ez a péntek nem sikerült jól. Csütörtök reggel, miután nagyon kiakadtam azon, hogy valaki szemmel láthatólag itthon van, és mégse szól, a kocsim fékje elkezdett veszett módon súrlódni, zörögni. Bejelentettem szerelőhöz, de csak péntek reggelre kaptam időpontot. Ki kellett vennem egy nap szabit... És egy halom pénzt pakolni...:( Csütörtökön csak este értem haza (18:40-es busz), addig tartottak az osztályozó értekezletek. Megbuktattam Marci fiamat statisztikából. Ez nagy eredmény, mert kedves főnököm minden erejével azon volt, hogy kilobbizza az átengedését... Marci egész évben egy szót nem tanult, órán nem írt, pofátlankodott csak. NEM voltam hajlandó átengedni. Csüt délben még írhatott egy feladatsort, mondtam, ha kettes lesz, átmegy. Még a témaköröket is megmondtam neki, összesen kettőt: készletgazdálkodás és árképzés. Semmit sem tudott. S a semmivel nem lehet átmenni abból a tárgyból, ami egymagában az írásbelijük lesz. Ez van. Szóval a péntek: reggel elmentünk a szerelőhöz. Barnit nem vittem el oviba, gondoltam, ha itthon vagyok, maradhat velem. Nem volt jó ötlet.:) Kétz órát kellett várnunk a szerelőnél, mert a pasi 206-oshoz való fékcuccot hozott, a kocsim meg ugye 106-os. Ez idő alatt Barni nem csinált mást, mint rohangált a szerelők után: Ez mi? Mit csinálsz? Miért csinálod? Hogyan csinálod?:D Szerintem elfáradtak rendesen, bár egész jól bírták, azt mondták, cserfes gyerek. Háááát, én találtam volna ennél jobb jelzőt is rá.:) Délután elmentünk a Plázába Anyuval Barninak szandált venni, névnapra. Becsúszott egy nagyon tuti Siesta bőrpapucs is, azt majd Mamikámtól kapja.:) Fagyiztunk is, jó volt.