Rossz napom van...

Ma valaki jól elrontotta a kedvem. Telefonon, a drága. Miért van az, hogy a pasik egészen mások egymagukban, mint "csordába verődve"? Miért kell a haver előtt olyan vagánynak tűnni? Miért nem lehet ugyanolyan, olyan, mint valójában? :( Ráadásul ma értekezlet volt. No jó, nem volt hosszú, de akkor is, le kellett bumliznom Mohácsra. Nem volt kedvem... S be kell mennem még hétfőn is, kedden is, pénteken is, könyvtárt leltározni, mert nem végeztünk. Én meg nem hagyom sz@rban a barátnőmet. Incit imádom!:) Hétfőn beviszem Barnit is, kollegám, Laci behozza az ötéves kisfiát, s lesz buli!:D Laci azt mondta, ha rosszak lesznek, felemeli őket a darus gép kosarával, és otthagyja.:D Szóval remélem, jók lesznek! Ma jön haza a drágám, egy hét apázás után. Most már Krisztiánéknál van, oda vitte exférj, estefelé megyek érte. Kiscsillagom... Huginak tegnap volt a szülinapja, vettem neki egy szép Zamioculcast. Remélem, tetszeni fog neki!:) Magamnak meg, ha már úgyis a B..maxban voltam, vettem egy mandarinfát...:) Huh, sokba került, de ugye megérdemlem!:)))) Tegnap este vagy két órán át csak nééééééztem ŐT... Varrogattam is, a terítőmet. Már egy saroknyi citrom készen van, és egy fél tájas motívum. Soká elleszek vele, azt hiszem. Be kellene iktatnom más, apróbb dolgokat is. Pl. a kislányt, Isa V-től, amit Évitől kaptam, s ami nagyon-nagyon tetszik... Nyers vászonra, talán pirossal. Táskára. Talán... Voltam múlt szombaton bulizni. Bólyban. Nagyon jól éreztem magam, nem is jöttem haza, csak reggel.:) Dolgok közbejöttek, vagyis voltak gondok, de összességében remek volt. Ittam gin-tonicot... Nem keveset. :) Amikor viszont fennforgás volt, pillanat alatt kijózanodtam... Megismerkedtem sok aranyos emberrel, és együtt voltam a már egy ideje ismert aranyos emberekkel. :D Most megyek. Lehiggadtam a telefon után, erre is jó a blog. Varrok majd, attól minden mérgem elpárolog. Olyan, mint egy terápia....:)

Buliztunk.:)

Tegnap este elmentünk Bólyba motoros találkozóra Barnival. Úgy volt, hogy szombaton megyek a csapattal, de Barni is szeretett volna jönni, és akkor Pesten lesz... Ígéretet kaptam telefonon, hogy ha viszem Barnit, Tamás vigyáz rá. Nem panaszkodhatom, tényleg így lett! :) Ha Barni kiment a pincéből, a fiúk már mentek is utána, én lazíthattam.:) Volt nyakban hurcolás, felült egy nagy motorra (Harley volt talán), végül pedig egy különleges autóval mentünk a kocsinkig. Nem írhatom le, mivel, mert nem publikus.:D Barnit először Adri akarta hazavinni, aztán Tamás mondta, hogy ez a gyerek kell neki, és nem lehet-e örökbefogadni.:) Nagyon jól éreztem magam, Barni meg talán még jobban, ha lehet. Megismételjük!:D

Maricának

Itt mutatom újdonsült barátnőmnek (ha nem baj, hogy így nevezem.:)) az Euphorbiát, amiről beszéltünk. A kép még Karácsonykor készült, azóta nőtt még őkelme. Elnézést a rendetlenségért, mindig ügyködöm vmin, itt épp fúrtam... Köszönöm szépen a citromfácskát, nagyon örülök neki!:) Tehát a növény neve, ami mindkettőnknek van: Euphorbia leuconeura.

Kincseim...

Most kettőt mutatok be nektek, két kincset.:) Az egyik a kisfiam, a másik a kutyám. Barni manóm (a családnak ő csak Nyunyó) négy múlt, s azt kell mondanom, nagyon-nagyon vásott gyerek. Szófogadatlan, de imádnivaló.:) Okos, ügyes, ezt néha bánom is, mert így pl. remekül kitalálja, hogyan kellene mászni az ablakba, s ezt a tervét később az ügyesség mián meg is valósítja szépen. Anyja meg szívszélhűdést kap.:o Itt a fotón is épp bohóckodik!:D Másik képen Jen kutyám ücsörög, aki egy tündérke. Mindenkit szeret, mindent vidáman fogad, nincs olyan dolog, ami őt kizökkentené a jókedvéből, optimizmusából. Igaz a mondás: kutya nélkül lehet élni, de minek?:) Most is itt szuszog félig a lábamon fekve... Ma délután autóztam kicsit valakivel. Elmentünk Zombára, a mediterrán kertészetbe. Annyi csodát....:-O Vettem egy szépséget, illatos jázmint. Most az erkélyen keresi a helyét, mert persze beleszeretős alapon vásároltam, nem megfontolóson.:) Jól éreztem magam ma, kellemes volt a beszélgetés, jó volt vezetni a "nagypözsót". Holnap évzáró...

Mini erkélyem

Az első képen az erkély egyik oldala. Látszik a télálló futó balkonszegfűm, idei szerzemény, még nem virított, de gyönyörű a lombja is. Mellette a ládában a drágám, a million bells petúnia Sunny fajtája. Imádom, nagyon szépen nő, dús, nem kopaszodik és harsogó sötétzöld a lombja. A falon a piros pistikéim virulnak, a nemrégen vásárolt fukszia társaságában. A padon nyaral a csónakorchim, ő gyönyörűen virított a télen. A sarokban pedig a kis fűzfám látható, aki alatt, bár nem látszik, gyönyörűen nő a tarkalevelű árnyliliom. A második kép az erkély másik oldalát ábrázolja, ahol a már emlegetett isteni illatú lonc rózsaszínű virágait is lehet látni. Talán felfedezhető még a sarokban a kecskerágó, és szemben a rózsaszínű million bells petúnia. A következő képen a koktélparadicsom, amiből Barni már hat szemet szüretelt. Én még nem kóstoltam, a gyerek mindig megelőz.:) Azt mondja, nagyon finom.. A növény már olyan magas, mint én, rengeteg éretlen gyümölcs van rajta. A negyedik képen a tegnap vásárolt ezt-nem-hagyhattam-ott-hibiszkusz a helyén. A neve Sunny Toledo és nem dupla, hanem teljesen telt, narancspiros. Erősen beleszerettem.:) Mellette a leárazva vásárolt bugim, aki mindenhol hajt. Én még ilyet nem láttam, tényleg mindenhol. Minden levélnyélnél új ága nő, és bimbókat is felfedeztem tegnap. Nem sok van, ami ennél jobb a lelkemnek.:)

Varrócska-nap

Már tegnap úgy terveztem, hogy egész nap varrni fogok. Aztán győzött a takarítás. Úúúúgy utálom!:( Persze a rendet, azt szeretem, így nincs mese...:) Ma azért már volt egy kis időm kicsit bökni. Nekiestem a citromos-mediterrán terítőmnek. Nagyon tetszik! Fotóztam kicsit. Tököcském sk festett anyagon: .. és közelebbről. A képfelpakolást még tanulnom kell.:) Akkor külön postban mutatok pár képet az erkélyemről.

Rossz péntek

... Ez a péntek nem sikerült jól. Csütörtök reggel, miután nagyon kiakadtam azon, hogy valaki szemmel láthatólag itthon van, és mégse szól, a kocsim fékje elkezdett veszett módon súrlódni, zörögni. Bejelentettem szerelőhöz, de csak péntek reggelre kaptam időpontot. Ki kellett vennem egy nap szabit... És egy halom pénzt pakolni...:( Csütörtökön csak este értem haza (18:40-es busz), addig tartottak az osztályozó értekezletek. Megbuktattam Marci fiamat statisztikából. Ez nagy eredmény, mert kedves főnököm minden erejével azon volt, hogy kilobbizza az átengedését... Marci egész évben egy szót nem tanult, órán nem írt, pofátlankodott csak. NEM voltam hajlandó átengedni. Csüt délben még írhatott egy feladatsort, mondtam, ha kettes lesz, átmegy. Még a témaköröket is megmondtam neki, összesen kettőt: készletgazdálkodás és árképzés. Semmit sem tudott. S a semmivel nem lehet átmenni abból a tárgyból, ami egymagában az írásbelijük lesz. Ez van. Szóval a péntek: reggel elmentünk a szerelőhöz. Barnit nem vittem el oviba, gondoltam, ha itthon vagyok, maradhat velem. Nem volt jó ötlet.:) Kétz órát kellett várnunk a szerelőnél, mert a pasi 206-oshoz való fékcuccot hozott, a kocsim meg ugye 106-os. Ez idő alatt Barni nem csinált mást, mint rohangált a szerelők után: Ez mi? Mit csinálsz? Miért csinálod? Hogyan csinálod?:D Szerintem elfáradtak rendesen, bár egész jól bírták, azt mondták, cserfes gyerek. Háááát, én találtam volna ennél jobb jelzőt is rá.:) Délután elmentünk a Plázába Anyuval Barninak szandált venni, névnapra. Becsúszott egy nagyon tuti Siesta bőrpapucs is, azt majd Mamikámtól kapja.:) Fagyiztunk is, jó volt.

Vannak napok...

.. amikor nem történik semmi különös, mégis.. Néhány kedves szó széppé teszi, bearanyozza az egész napot. Ez történt ma velem.:) Köszönöm! S egész nap gondol rám valaki, mert már vagy nyolcadszor jön rám a csuklás dél óta. Remélem, az emleget, akit szeretnék, hogy emlegessen.;) Barnabás-nap van!:) Már szombaton megünnepeltük félig, megkapta az ajándékát. Lego Thomast kapott... Úgy szeretem, ha örülni látom!:) Éppen cseresznyét eszem. Jóízű, nyárízű... Olyan jó... Ilyenkor este sokkal intenzívebb a lonc illata az erkélyről. Finom... Már megvettem a lapot, lelapozzuk a csepp teraszomat. Jó kis mediterrán, terrakotta, gyönyörű követ találtam! Krisztián, a testvérem eltörte tegnap a bokáját. Focizott, összeütköztek. Két helyen tört, ma reggel műtötték... Fáj neki nagyon...:( Holnap délelőtt bemegyek hozzá. Tehetem, mert nincs órám, nem kell dolgozni mennem. Viszek neki vígasz-pogit.:) Barni egész nap a szomszéd Szilárddal lógott megint. Ez tk jó, már akkor, ha lenn vannak. De mindig fel akarnak jönni, ma is itt volt Sziszi nyolcig. Ezt nem nagyon bírom idegekkel...

Varrogatás

Ma befejeztem valamit, ami nekem nagyon új, de nagyon tetszik: egy francia monochrom tök-mintát, amit már Heni is megvarrt. Festettem hozzá aidát, sárgás-bronzos-foltosra, és Anchor 1305-tel varrtam rá a mintát. Ezzel a narancsos melírfonallal nagyon különleges lett a mű!:) Most nekiesek a rég elkezdett citromos-mediterrán tájas terítőmnek, közben pedig az egérkékkel is készülgetnem kellene... Majd lesznek ám fotók, csak olyan lusta vagyok...

Hosszú éjszaka...

Csütörtökön siettem nagyon haza, bár fél háromkor volt még egy fegyelmim. Fél hatra kilenc vendégem érkezett: Ági, Adri, Petra, Reni, Andris, Tamás, Laci, Dávid és Viktor. A csapat nagy része (heten) a 24 órás iskolák közötti vetélkedő, a Kalandorok Csipet Csapata, akikkel még év elején együtt töltöttünk egy egész napot az iskolában. Úgy terveztem, kisétálok a buszhoz eléjük Gaga kutyával, de az időjárás közbeszólt: negyed hatkor ért be a busz velük, öt perccel előbb pedig leszakadt az ég. Így több fordulóval hoztam haza őket, kocsival. Nagyon jól sikerült az este, olyannyira jól, hogy nem is akaródzott befejeznünk.:) Sajnos néhányuknak korán el kellett indulni haza, de a többiek tízig ittmaradtak. Barni nagyon elemében volt, pörgött, nem volt álmos, nagyokat játszott Ágival, Tamással, Lacival. Dobálták, futkostak, vonatoztak.:) Tíz körül mind a heten bezsúfolódtunk a kocsiba, úgy volt, kiviszem a bandát a buszhoz. Csakhogy a megállóban az az ötletem támadt, hazaviszek mindenkit.:) Szederkénybe érve elhatároztuk, felverjük Ivánt, a főnökömet. Nem sikerült, csak Verával beszéltünk, Iván nem kelt fel. Álomszuszék.:) Először Petrát tettük ki Pécsváradon, útközben eléggé kísérteties utakon jártunk... Sokat nevettünk...:D Mohács felé kitaláltuk, hogy elmehetnénk a Balcsira. Az ötlet nagyon tetszett mindenkinek, de nekem pénteken nyolckor vizsgáztatnom kellett... Így megbeszéltük, majd máskor megyünk. :) A nap csúcsa volt, mikor Barni elaludt a hátsó ülésen, mi kiszálltunk, és a csomagtartóban keresgéltem neki takarót. Megállt mellettünk egy rendőrautó, és a sofőr megkérdezte, mit osztogatunk a csoamgtartóból...:D Még jó, hogy a fiúk ismerték, így elhitte, hogy semmit... Egy körül értem haza, Barni szuszogott, felcígöltem a lakásba és nem tudtam elaludni... Kettő után sikerült, ötkor pedig kelni kellett. De nagyon megérte, bár már régen aludtam ilyen keveset. S régen volt már, hogy ennyire nem akartam, hogy véget érjen egy este... Olyan visszavonhatatlan, hogy szétszélednek, dolgozni fognak, nem lesznek velünk...:( Ez itt még egy tavaszi kép....

Vizsga

Olyan jókedvvel, és olyan bőgve jöttem ma haza! Megvolt a gyerekeim vizsgája, azé a csapaté, akiket legeslegjobban szeretek. S szuperül szerepeltek!!! Az elnöknő áradozott róluk, mi meg olyan büszkék voltunk... Odaadtuk nekik Incivel a meglepetést: kis füzetke, "emlékkönyv", benne fotóval, idézettel, és aláírtuk hárman, Inci, Laci, én, és odaírtuk, hogy mindig hiányozni fognak... Inci sírt, én meg csak azért nem sírtam vele, mert valakinek vígasztalnia kellett őt... :( Kaptam gyönyörű virágot.. Éppen az előbb adtam neki vizet. Elteszem emlékbe a fonott tartókáját. Még a lányaim vannak vissza pénteken, értük még lehet aggódni... Remélem, ők is ilyen ügyesek lesznek! Megyek, varrogatok: óvónéniknek, dadusoknak készül egérke virággal (8 darab), egy van csak készen eddig, bele kell húznom sürgősen.:)