2012. január 2., hétfő

Mézesház-díszítés - 1. rész

Eddig is minden évben készítettünk mézeskalács házikót, de idén változtattunk kicsit a szokásokon. Karácsony előtt néhány héttel meghívtuk Barni néhány barátját egy szombat délelőtti mézesdíszítésre, ami végül olyan jól sikerült, hogy több résztvevő is jelezte, jövőre is jönne.:) Így lett eggyel több karácsonyi hagyományunk.:)
Először is mutatom a meghívót:

A meghívottak számát négyben maximáltam, gondolván arra is, hogy a házikók megsütése nem lesz nekem kis feladat a Karácsony előtti rohanásban. És persze az is fontos szempont volt, hogy elférjenek a fiúk az asztal körül kényelmesen.
Végül egy kisfiú nem tudott eljönni, így összesen négyen voltak.
A mézeskalács házikókat a buli előtti éjjel állítottam össze. Először az volt a terv, hogy az összeállítást is a gyerekekre bízzuk, de végül beláttam, hogy nehéz volna nekik, és előre dolgoztam kicsit.
Részletek a terített asztalról:

Az ital a hóemberes üvegedényben fehércsokiból készült forró csokoládé. Sajnos így nem mutat valami jól, mert a tetején megállt a csoki, de higgyétek el, finom volt.:) A fiúk fahéjjal megszórva, olvadozó pillecukorral és candy cane-nel kortyolgatták.

Az iPad fontos szereplője volt a bulinak, végig arról ment a karácsonyi zene, imádom! Nagyon bejött idén Michael Bublé új albuma, azt hallgattuk sokat és persze a régi, habos-giccses angol nyelvű klasszikusokat (Rockin' around Christmas tree, Santa Claus is coming to town, stb).

Íme az asztal, már csak az aprónépre várva:

Végül megmutatom a nappali dekor egy részét - még a rombolás előtt.:)

Folyt. köv. a kész házakkal.:)

2 megjegyzés:

  1. Igenis szükségünk van ezekre a hagyományokra, mert mókuskerékben ülünk, rohanunk, stb. Kell, hogy időt szakítsunk, megálljunk, és összejöjjünk....
    Az ötlet szuper, a gyerekek pedig biztosan élvezték!
    (a dekoráció is nagyon jól néz ki. A hűtőn lévő koszorú érdekelne ám közelebbről is)

    VálaszTörlés
  2. Az ember talán akkor érzi át igazán, mennyire fontosak a kis rituálék, mikor már van gyereke... A sok szervezés, vásárlás, munka mind-mind megéri, ha látszik a kismanón, hogy élvezi a végeredményt.:)

    Majd lesz koszorú-bejegyzés is.;) És fotózom a kandallót, bár azt inkább beépítve kellene... Ma jön a szaki felmérni, hogy mit és hogyna csináljunk, izgulok.:)

    Puszi!

    VálaszTörlés