DIY Mancsinak

Sziasztok!

Nem tudom, jár-e még erre valaki... Az utóbbi hónapok csak úgy elreppentek, és most látom, hogy utoljára Húsvétkor írtam. Hm... Az időt nem töltöttem tétlenül, igyekszem megmutatni, miket készítettem.

Mancsi kutya egyre inkább a szemünk fénye lett. Okosodik, nevelődik, és Éva barátnőm szavaival élve egyre "tömörebb".:) No jó, tényleg hízott egy kicsit, de így most éppen jó, na.:) A képen cimbijével, Pistával látható (ne is kérdezzétek....):

Igazán fogalmam sincs, hogy miért csak olyan fotóink vannak erről a Kutyagyerekről, ahol az ágyamon van... No jó, néhány fotón a kanapén... Hm.:) 

Ezt egy tervbe vett árnyképhez fotóztam róla, míg Barni a labdájával hadonászva próbálta őt ebben a pozícióban tartani (persze telefonnal....):

Szerintem tényleg csak kicsit, leheletnyit tömör.:) Nekem gyönyörűszép! 

A szoba is változott a két kép között, nem is keveset, erről majd egy későbbi bejegyzésben...

Szóval Mancsi etető- és vizestálja folyton útban volt az ablak alatt, a hűtő előtt. Barni rendszeresen belelépett, mikor becsukta a hűtő ajtaját. Persze minden ilyen alkalommal a vizestálat sikerült becéloznia.:) Látva az áldatlan állapotokat, és figyelembe véve Mancsi kényelmét (mármint, hogy nehogymár le kelljen hajolnia inni és enni.:D) néhány hónappal ezelőtt elkezdtem ötleteket gyűjteni egy etető-itató-táptartó alkalmatossághoz. Sok cukiságot találtam, néhány megoldás nagyon tetszett is. Ezeket például simán bevállaltam volna, ha több a helyünk:

Aztán találtam rá ezekre:

Egyik sem az igazi nekem, de az utolsó kettő már közelít... 

Mancsi száraztápot eszik, amit zsákonként szoktam neki rendelni. Tehát kellett egy láda, ahová a kajáját tesszük, és ahonnét a tálját meg tudjuk tölteni etetéskor. Optimális esetben ez műanyagból kellene, hogy legyen. Nem ártana, ha beleférne az etető aljába néhány tartalék labda (a használatban lévő játékoknak is van már tároló-terv a fejemben), és a fésűk, kefék is. A tálcás megoldás tetszett leginkább, az utolsó képről, de a fehér kanapét védendő, szerettem volna egy "keretet" a tálcarészre, mert a Kutya úgy eszik, mit egy kismalac. És úgy is iszik. 

Megvolt tehát a terv. Első körben vettem a víznek egy nagyobb, a tápnak egy kisebb fém, felül peremes etetőtálat. Lemértem őket, és kitaláltam, kb mekkora műanyag dobozt kell vennem, hogy a tetejét rárakva még elférjen felette a tálak mélysége, és az egész cucc szélességet is kikalkuláltam.  Persze számításba vettem Mancsi magasságát, nehogy a végén lábujjhegyen állva kelljen ennie.:) Beszereztem a műanyag dobozt, aztán  leültem, rajzoltam, számoltam, és azzal a boldog tudattal mentem faanyagért a Baumaxba, hogy le is vágják nekem a léceket, így csak csavaroznom, festenem és gyönyörködnöm kell.:) Végül az egész készen lett másfél óra alatt, plusz a festés, dekorálás.

A cucc már összerakva, festés előtt, éppen a helyére próbáltam:

Mondtam már, hogy a Dremel Trioval vágtam a köröket a tálaknak? Mer' egy asztalos veszett el bennem, na.:) Jóóóól elveszett.:D

És a végeredmény:

Egy közeli a feliratról:

 Belül az egyik oldalára hosszú szögeket vertem be akasztónak, ezeken kényelmesen elférnek a kefék. Cijj cica is betolakodott egy zacskó Whiskas erejéig.:)

És mikor elkészültem, igen megnőtt az önbizalmam. Mit nekem famunka, hát nem?:) Aztán jött Milán barátom, aki megsimogatta az elejét bal oldalt, és szelíden megkérdezte, hogy mééééér nem csiszoltam össze..?:) Oké, oké, a képen is jól látszik, hogy ott kijjebb áll az eleje... De ÖSSZECSISZOLNI??? Mondtam neki, hogy ez rusztikus, és ennyiben maradtunk.:) Összességében mindenkinek tetszik, és nagyon praktikus is. Szeretem.:)

Mancsi egy ideig nem engedte Cijjt inni a cucchoz.:) Annyira félti a kajáját... Biztosan az utcakutya-időszakból maradt meg ez, mindenesetre hiába nem volt a tálban táp, ő tudta, hogy ott van a ládában, és mindig odaállt a macska elé, amikor az inni indult. Szerencsére ezt most már nem csinálja.:)

A következő projekt is famunka lesz, amit mutatok, mert a kedv, az nem veszett el.:)

Szép hétvégét nektek! Vica

Linking to: