Húsvét nálunk

Sziasztok!

Újult lendülettel megérkeztem.:)

Néhány húsvéti képet hoztam, bónusz pedig annak bizonyítékát, hogy rééééém béna vagyok.:)
De kezdjük a Húsvéttal. Minden kép a telefonommal készült, sajnos mostanában nem nagyon veszem elő a fényképezőgépet...

Ilyen volt nálunk az ünnepi asztal:

 Készült töltött tojás (Barni kedvence), főtt sonka...

Elkészítettem a Pinterest-en látott túróval töltött tulipánokat:

A kalács nyuszi formát kapott:

A világ legjobb répatortáját sajnos nem fotóztam le, de álljon itt az utókornak, hogy következő Húsvétkor tudja, melyik recept a bevált. Egyszerűen mennyei volt, mindössze annyit változtattam a recepten, hogy 30 dkg cukrot tettem csak a tésztába.

 És most a bénaság. Úgy fél éve vettem egy Dremel Triót. Úgy kellett, mint egy falat kenyér.:) Azóta sem jutottam hozzá, hogy használjam is. Mivel nagyon rég terveztem asztalközépnek egy virágláda-szerűséget fából, és nagyon-nagyon akartam a hóesés közepén valami napsütötte sárgát (sárgát sárgával:)), nekiestem a projektnek. Hm, egy nagyjából egyenes oldala sincs ennek a szegénynek.:) De még a közelében sem. Nem látszik jól a képen, de konkrétan hullámos az egész...

 Minden elismerésem azoké, akik fából formákat tudnak kivágni. Én nem tudok. Ráadásul azt gondoltam, majd jól megcsiszolom, és az segít... Nem segít, ha akkorák a huplik, hogy nem tudod áttolni rajta a csiszolófejet.:))) Azt elismerem, hogy minden vágás jobban néz ki, mint az előző, de az összhatás... Brrr... Rusztikus, mondjuk úgy.:) Végül kibékültünk azért, kapott egy csoda-sárga színt a láda, és némi száraz ecsetes antikolást fehérrel, így már szeretem. Hortenzia, harsogó zöld fészek, kék pöttyös tojások: instant tavasz, napsütötte jókedv.
Azért közelről majd senkinek nem engedem megnézni. Halloooooood, Tami?:)

És Mancsi megette az összes csokinyulat az asztalról, mire tegnap hazaértünk.:) Mázlija van, hogy nem lett beteg. Kis hüle, felkönyökölt az asztalra, mindet kibontotta, mindenhol csokipapír... Olyan haspók, hogy rémes.