Ééééés az idei Bálint-nap utolsó kézzel készült dekorációja.:)
...és megint egy deszka...
A folyamatot fotóztam, bár az eddigiekhez hasonlóan ez is nagyon egyszerű.
A fotók sajnos nagyon vackok, mert este tört rám az alkothatnék, és semmi fény nem volt már, nézzétek el nekem.
Lefestettem a kiszemelt deszkát fehérre, hagytam megszáradni.
Vinylből kivágtam a megszerkesztett feliratot a vágógéppel, majd leválasztottam a betűket (és félretettem egy kedves ismerősnek, aki fel tudja használni a későbbiekben ;)), mert most a "negatívjukra" volt szükségem. Szavanként feldaraboltam a szöveget, és festőszalag segítségével leválasztottam a vinylt a hátlapról. Ez a módszer remekül bevált nekem, egy régi plasztikkártya segítségével átdörgölöm a festőszalagot, így szépen lehúzható a cucc.
A szavakat elrendeztem a fehér deszkán, majd ismét áthúztam a vinylt a kártyával, ami így átragadt a deszkára, és le tudtam húzni róla a festőszalagot.
A piros festékkel kifestettem a betűket. Vigyázni kell, hogy ne használjunk túl sok festéket, mert ennél a módszernél jobban a sablon alá folyhat, ahogy meg is történt néhány helyen. Ha a betűt ragasztja az ember, és körülötte festi az alapot, akkor ez kevésbé jellemző.
Ilyen volt, miután félig száradtan lehúztam a vinylt a fáról:
Kijavítottam a kérdéses részeket egy vékony ecsettel és csepp fehér festékkel...
Kapott egy barna keretet, ami eredetileg léckeret lett volna pácolva, de lustaság fél egészség..:)
Száradás után wax és dark wax következett...
És a helyére került.
Szeretem.:)
Nagyon tetszik! Érzem, egyszer majd én is eljutok a tettig és készítek valami hasonló festett fatáblát :-)
VálaszTörlésAzon kívül az egyik kedvenc Beatles számom is!