2010. február 12., péntek

Írok neked.

Egy kicsi kutyára gondolok, aki megharapta az orromat... Egy falról lehullott csempe... Homokozó, kanál, nevetés... Mozi. Egy elgurult üveg. Kutyapisifolt a hátadon.:) Egy iszonyú hír... Sápadt arc az ajtófélfának dőlve. Palacsinta. Kérsz? Szédület. Semmi sem számít, csak ez. Hajnali indulások, mindenütt hó, fázom, és hogyhogy te nem vagy álmos? Két lábmelegítő, egy pöttyös és egy sárga. Otthon. Meleg. Karácsony... KÉK karácsony.:) Emlékszel, hogy vágtam el az ujjamat? Aggodalmaskodtam, elvágod a kezed a fa faragása közben... Aztán én vágtam el, a késsel, répapucolásnál.:) Itt a nyoma, már nem múlik el. Szilveszter. Buli, korai hazaindulással.:) Séták, botok, boldog kutyaugatások...
Boldogság. Kétely. Büszkeség. Hülyeség... Üresség.
Szép kis történet, hm? Írtam neked. Rejtjelezve.:) Most örülsz?:)

7 megjegyzés:

  1. Nagyon erdekes, koszonom

    VálaszTörlés
  2. Tetszenek az "ilyen" fajta írások. Régebb én is írtam...most már "nincs időm" így elmélyülni a dolgokban...de azért jó volt ilyet olvasni:D

    VálaszTörlés
  3. NAGYON tetszett ez a bejegyzés!
    Meséket nem írsz? Ezt komolyan kérdezem... :)
    Hogyha mégis, kérlek írj nekem egy e-mailt szerafin2ster@gmail.com
    Köszönöm... :)

    VálaszTörlés
  4. It is a pity, that now I can not express - it is compelled to leave. I will return - I will necessarily express the opinion.

    VálaszTörlés
  5. I congratulate, very good idea

    VálaszTörlés
  6. Szia hát megint végig olvastam a rejtjeles üzidet nagyon ügyesen írod meg a dolgokat de miért voltál olyan butácska hajdanán?Most már fújhatjuk de azért még sokat kell találkoznunk. Pussszika Én

    VálaszTörlés