Egy nehéz nap éjszakája

Tegnap nagyot csalódtam valakiben. Akit többenk gondoltam, mint amennyi... Az ember néha pofára esik.:) A dologban az a legkellemetlenebb, hogy ő egy olyan társaság tagja, akikkel nagyon jól éreztem magam eddig. S lehet, hogy többet nem megyek majd a közelükbe sem. Fura, mikor azt gondolod, tök jó, találtál pár új majdnem-barátot. S kiderül, hogy a másik nem ezt várja. Hogy teljesen mást vár, s ettől nehéz eltéríteni...:( Azért a Republic-koncert jó volt. Remekül szórakoztunk hármasban, egészen addig, amíg lehetett. Aztán vagy egy órát beszélgettünk Tamással a kocsiban, a történtekről, meg mindenféle másról. Kettőre értem haza, Barni Jutkánál aludt. Reggel jöttek érte Krisztiánék, kimentek a telekre. Vacakul aludtam... Most csend honol, s nyugalom. Varrnom kellene. Kinéztem vmit Judillának, a barátság-kendőre, de nem vagyok benne biztos, hogy ő az igazi. Még töröm a fejem... Az az egy kérése volt, hogy legyen monochrom, amit fél éve még nem szerettem volna... Bezzeg most.:) Azt hiszem, még keresgélek. Az IGAZIT szeretném megtalálni.:) Az egerem megveszett, nem tudok kijelölni semmit. Mutatok fotókat a következő postban, de nem tudom szerkeszteni....:S