Buli volt/van:)

Tegnap buliztunk. Bóly, Kántorock fesztivál. A pincében kezdtünk, megismerkedtem Petra két barátnőjével, Nikivel és Timivel, valamint Mariannal, aki Robi párja. 10-kor kezdődött lenn a P-Mobil koncert, amire 11 után értünk le... Akkor már minden jó szám lement, és a bácsik elég viccesek voltak, ahogy menő rockernek képzelték magukat...:) Szóval nem tetszett. Utána egy kis noname banda zenélt (talán Nihil?), ők jók voltak. Sokat táncoltunk, Tamásék pogóztak, jaj, az durva volt!:) Aztán visszamentünk a pincébe, olyan fél három körül, Petráék hazamentek, én meg hallgattam a négy fiút... Érdekesek a pasi-beszélgetések. :) Aztán elmentünk Tamásékhoz, megreggeliztünk, majd a három fiú hazament, olyan fél öt körül. Aztán megjött Ferike... Megint meglepett, milyen aranyosan viselkedett... Tamást is, láttam.:) Aztán elindultam volna haza, eléggé kómásan, de akkor meg a kocsinál beszélgettünk hármasban, és nem tudtam elindulni.:))) A fiúk néha kifejezetten hasonlítanak pár pajkos óvodásra.;) Addig nem szabadultam, míg meg nem ígértem, hogy lemegyünk ma is. Mármint ma Barnit is viszem. Vigyáznak rá.:) No, mindjárt indulnunk kell, Ferike halászlét főz, egész nap pecázott... Nem rontom el az örömét azzal, hogy nem szeretem a halászlét.:))) Hős leszek, és eszem belőle!:))) Szép estét!:)

Segítsééééég!

Lányok, hogyan tudnám ezt a dögöt itt fent akkorára kicsinyíteni, hogy ne tolja így el az oldalt? Segítsen valaki egy bénának!:)))) Köszi!!!

Eldöntöttem.

Megyek. Beszéltem az illetékessel, meggyőzött. Aranyos volt.:)

Elmúlt a hőség, hurrá!:)

Szép napot, Lányok!:)
Olyan jó, véééégre normális a hőmérséklet! Imádom, így tudok végre varrni!

Akinek tetszik ez a csibe, jelentkezzen bátran!;) Tegnap pötyögtem, beleszerettem.:)



Mai nap dilemmája: menni vagy nem menni. Mármint bulizni... Jajnekem...

Fióka

Iszonyú a hőség... Alig-alig bírom. Komolyan elgondolkodtam a légkondi beszerelésén, pedig eddig ellene voltam. A panel ebből a szempontból elég gáz... Ma, amikor az oviba mentem Barniért, azt mondta az óvónéni: "Igen, és itt van ez a kismadár, próbált repülni, de még nem tud... Nem baj, ha piszkálják a gyerekek, ha elmegyünk, jön ide pár macska, azok megölik sajnos úgyis..." Ő, a gerlefióka meg csak gubbasztott, és tűrte a kölykök zaklatását... Kitaláljátok, mi történt, ugye? Hát igen. Most van egy fiókánk. Tündéri, bár én alapvetően viszolygok a madaraktól. Megetettem, háromszor délután óta. Még nem tud maga enni. Jó, hogy volt itthon a deguknak kaja, s abban búza meg zab. Most kint van az erkélyen, a pad alatt, egy cipősdobozban, amit a sütő rácsával fedtem le.. :) Muszáj lesittelni, mert folyton próbál repülni, és leesne az erkélyről. Ott alszik, reggel behozom, mert az erkélyt telibe süti a nap, s félek, hőgutát kapna. Mondjuk bent sem sokkal jobb a helyzet... Aztán, nő egy kicsit, és erősödik, megpróbálom elengedni. Holnap felhívom a Misinát (a pécsi állatmenhely, nagyon-nagyon jó hely, állatbarát vezetővel), kérek tanácsot, mit hogyan csináljak. Azt mondta nekem az imént egy pasi, akit kedvelek, mikor meséltem neki a madarat, s mondtam, tudom, hülyének gondol, hogy neeeem. Szerinte másokban is rossz érzést kelt, az óvónőben is azt keltett az állatok fájdalma, csak sokan lehajtják a fejüket és nem vállalják a felelősséget. Én meg nem beszélek, hanem csinálom.:))) Jólesett, ennél kevés szebb bók lehet egy olyan ember szájából, aki nem állatbolond.:))) A lényeg, ez a kismadár túl kell, hogy élje azt az időt, míg nem tud magáról gondoskodni, míg megtanul repülni. A dolgon még töröm a fejem. Mármint azon, hogy intézzem, hogy megtanuljon...

Egy kész és egy félkész..:(

Nem tudom, Judillának a barátság-kendőre készült monochromomat mutathatom-e, vagy legyen meglepetés..? Az imént lett készen.:) Judit, légyszi mondd meg, mi legyen!

A másik mutatnivalóm, amibe a szívem beleszakad, Isa Vautiertől az Áprilisi kislány. Már majdnem készen van, de Anchor multicolor 1315-tel varrtam, ami elfogyott... Zsuzsának itt is köszönöm, hogy próbál segíteni.:) Remélem, találok majd vhol, kb egy méter kellene még. Próbáltam helyettesíteni egy hasonló Madeirával, de látszik az eltérés...:(

Nagy ijedtség

Fél órával ezelőtt Barni adott Jen kutyának egy jókora darab sült csirkemellet. A mohó dög egyben próbálta lenyelni... Megakadt a torkán. Rég féltem már ennyire... Kb tíz percig iszonyat hangon hörgött, és vmi fehér hab folyt a szájából. Fuldoklott. Én meg nem tudtam segíteni. Laci azt mondta, nyissam ki a száját és egy fakanál nyelével próbáljam lenyomni a torkán a megakadt húst. Szájzára volt, nem tudtam a száját szétfeszíteni. Épp a dokival beszéltem bőgve, mikor sikerült megszülnie a falatot... Nagyon megkönnyebbültem, de még bőgök. Nem vagyok felkészülve még egy kutya elvesztésére. Úgy vigyázok rá, ahogy csak tudok, mégsem elég... :( Most csak ül és néz maga elé. Hagyom kicsit. Csak picikét simogattam meg. Most iszom egy kávét. Rámfér...

Pancsolás

Barnim ma egész nap a teraszon hűsölt. Végül az új lámpám a hálóban. Hangulatos.:)

Talán ennek...

... nagyobb sikere lesz, mint a PIF-nek volt nálam...:( Szóval arra gondoltam, hogy borítékolhatnánk.:) Jópár francia blogon láttam, hogy sk borítékban küldik egymásnak a lányok a gyönyörűségeket. Hm, nem tudom, ezt a magyar postával megkockáztatnám-e, de úgy tetszenek a borítékok... Kis szütyőknek használhatók később, amiből ugye sosem elég. Megbeszélhetnénk, ki milyen témában szeretne ilyet kapni. S beborítékolhatnánk rendes borítékba, hogy ne legyen baja. De azért a címzett és a feladó kellene rá!:) Egy linket találtam, ahol leírják az elkészítésnek az egyik változatát, képekkel, részletesen: http://picasaweb.google.com/ummiAR94/DecMA Tehát, ki tart velem? Kivel váltunk levelet?:)

Jobban....

Akiben csalódtam pénteken, bocsánatot kért. Én meg már nem is haragszom.:) Most már tudom, nincs miért.:)

Mutatok..:)

BC - Bless our home Kulcstartónak szánom, flízzel bélelve, a háttérben a hátlap tervezett anyaga: Erkély. Ilyen volt: Ilyen lett: Ugye szép?:) Egy vacakul sikerült kép a konyhabútorról: Az utolsó Jen kutyám legfrissebb fotója. Kisnyuszi.:)

Egy nehéz nap éjszakája

Tegnap nagyot csalódtam valakiben. Akit többenk gondoltam, mint amennyi... Az ember néha pofára esik.:) A dologban az a legkellemetlenebb, hogy ő egy olyan társaság tagja, akikkel nagyon jól éreztem magam eddig. S lehet, hogy többet nem megyek majd a közelükbe sem. Fura, mikor azt gondolod, tök jó, találtál pár új majdnem-barátot. S kiderül, hogy a másik nem ezt várja. Hogy teljesen mást vár, s ettől nehéz eltéríteni...:( Azért a Republic-koncert jó volt. Remekül szórakoztunk hármasban, egészen addig, amíg lehetett. Aztán vagy egy órát beszélgettünk Tamással a kocsiban, a történtekről, meg mindenféle másról. Kettőre értem haza, Barni Jutkánál aludt. Reggel jöttek érte Krisztiánék, kimentek a telekre. Vacakul aludtam... Most csend honol, s nyugalom. Varrnom kellene. Kinéztem vmit Judillának, a barátság-kendőre, de nem vagyok benne biztos, hogy ő az igazi. Még töröm a fejem... Az az egy kérése volt, hogy legyen monochrom, amit fél éve még nem szerettem volna... Bezzeg most.:) Azt hiszem, még keresgélek. Az IGAZIT szeretném megtalálni.:) Az egerem megveszett, nem tudok kijelölni semmit. Mutatok fotókat a következő postban, de nem tudom szerkeszteni....:S

Az elmúlt hét

...bővelkedett eseményekben. Egyrészt találkoztam a testvéremmel, akit már évek óta nem láttam. Sok köszönet nem volt benne...:( Nem változnak a dologok. Barni a hetet Pesten töltötte, apukájánál és nagyanyjánál. Holnap felvonatozom érte, hazahozom. Már nagyon hiányzik a kicsi manó...:) Aztán este elmegyek koncertre. Siklóson lesz, Republic.:) Érdekes lesz, hárman megyünk, Tamás, Attila meg én. Tegnap és ma varrós napot tartottam. A választottam, mert már nagyon unom a terítőt, egy apró minta: Bent Creektől a Bless our home. Aranyos.:) A színei olyan fáradt-szépek. Jól választottam.

Elméláztam...

...dolgokon. Hogy miért lettek úgy, ahogy. Miért nem lettek másként...? Miért nem úgy, ahogyan először szerettem volna? Miért voltam nagyon-nagyon szeszélyes? S akkor, ha úgy történt volna, most jobb volna? Boldogabb volnék? Egy kedves pasi azt mondta a múltkor, nagyon stabil vagyok. Annak lát. S ez így is van.:) De mégis, ott a kisördög: hogy lett volna akkor? Az ember, ahogy öregszik, változik sokat. Fásultabb is lettem, türelmetlenebb, bizonyos szempontból mégis toleránsabb. Már nem rohanok fejjel a falnak, mint régen. Legalábbis nem mindig.:) Lehet, hogy nagyot fog változni az életem. Ha a skála "másik" végét választjuk... De lehet, hogy nem azt. Kár előreszaladnunk ennyire. Minden nagyon bonyolult, mégis, azt mondta nekem ma valaki, hogy semmi sem lehetetlen. Minden megoldható, ha akarjuk. Nem tudom... Igazából azt sem, mit akarok... No. Ébresztőőőőő! Próbálok a földön maradni.:) Holnap padlólapozunk. Délelőtt Attila írt, hogy Tamással ráérnének, így holnap Bóly felé kanyarodom, és elhozom őket. Bepakoltam az erkélyről azt a temérdek növényt, hát, elfáradtam. Lekentem alapozóval, de persze most esik az eső... Szemerkél. Elszaladtam a Bau..xba csempevágóért, mert a fiúk azt nem tudtak szerezni. Azt hiszem, most már minden megvan, csak ők hiányoznak.:))) Vettem nekik sört is. S valami kaját is kapnak. Ha meglesz a lapozás, gyönyörű lesz az erkély, s akkor olyan "befejezettnek" fogom érezni a lakást, azt hiszem. A konyhabútor is olyan szép... Majd azt is fotózom.:) Barnit reggel beviszem Szekcsőre Kati barátnőmékhez. Aztán megyek az iskolába, folytatni a könyvtár leltárt. Még mindig nincs meg, de már látszik a vége. Mikor Tamást és Attilát hazaviszem estefelé, bemegyek Barniért. Kati kisfia, Máté olyan aranyos!:) A fejébe vette, hogy neki Barni a tesója.:))) S erről nem lehet lebeszélni... Varrogattam ma is a terítőmet, lassan majd fotózom is. Nézegettem francia hímzős blogokat. Kis jelentéktelen mintákból gyönyörűeket varázsolnak. Ámuldoztam...

Csalj mosolyt az arcokra!:)

Évitől indult el a játék, én Zsuzsánál találtam rá először, játsszatok ti is velünk! Jó tett helyébe jót várj! :) Azt hiszem, ez lehet az alapja a külhonokban működő PIF (Pay It Forward) akcióknak. A lényeg: ne azt várd, hogy mit kapsz - hanem add tovább a jótettet! Nézzük a dolog lényegét: I will send a handmade gift to the first 3 people who leave a comment on my blog requesting to join this PIF exchange. I don't know what that gift will be yet and you may not receive it tomorrow or next week... LOL... but you will receive it within 365 days, that is my promise! The only thing you have to do in return is pay it forward by making the same promise on your blog (or - in your life - if you happen to be blog-less). Az első három ember, aki jelentkezik itt, megjegyzésben a blogomon és ő is kiteszi ezt a felhívást a saját blogján: küldök neki saját készítésű ajándékot. Nem tudom, milyen ajándékot fog kapni, és ne várja, hogy holnap, vagy a jövő héten megérkezik, de az elkövetkezendő évben biztosan érkezik egy kis csomag tőlem. Az egyedüli dolog, amit kérek érte: te is tedd meg az ígéretet a blogodon (vagy a való életben, ha nincs blogod), add tovább a jótettet. Aki belefért az első három megjegyzésbe, az küldjön egy levelet az lvica kukac chello pont hu címre (szóközök nélkül) a címével, esetleg blogcímével együtt. Gondoljunk a megajándékozandóra, neki alkossunk, akár ismeretlenül is, csak azért, hogy örömet szerezzünk!:)