Megnyitottunk!:)

Megnyitottuk boltocskánkat.:)

hobee.hu

Ízelítő a kínálatból:

A fő profil a fatábla, ezek a szívem csücskei, nem titok...

Szeretettel várunk Benneteket!:)

A facebookon játszunk is, egy ilyen táblát sorsolunk ki jövő hét végén:

https://www.facebook.com/hobee.hu

Szeretettel várunk Benneteket!:)
Vica

Hamarosan.:)

Még élek.:)

Lányok, jár még erre néha valaki?:)

Olyan sok mutatnivalóm lenne, hogy rémes, de nem lehet... Hiányoztok ám!

Nemsokára jövök a részletekkel, de pszt.:)

Vica

All you need is love.:)

Ééééés az idei Bálint-nap utolsó kézzel készült dekorációja.:)

...és megint egy deszka...

A folyamatot fotóztam, bár az eddigiekhez hasonlóan ez is nagyon egyszerű.

A fotók sajnos nagyon vackok, mert este tört rám az alkothatnék, és semmi fény nem volt már, nézzétek el nekem.

Lefestettem a kiszemelt deszkát fehérre, hagytam megszáradni.

Vinylből kivágtam a megszerkesztett feliratot a vágógéppel, majd leválasztottam a betűket (és félretettem egy kedves ismerősnek, aki fel tudja használni a későbbiekben ;)), mert most a "negatívjukra" volt szükségem. Szavanként feldaraboltam a szöveget, és festőszalag segítségével leválasztottam a vinylt a hátlapról. Ez a módszer remekül bevált nekem, egy régi plasztikkártya segítségével átdörgölöm a festőszalagot, így szépen lehúzható a cucc.

A szavakat elrendeztem a fehér deszkán, majd ismét áthúztam a vinylt a kártyával, ami így átragadt a deszkára, és le tudtam húzni róla a festőszalagot.

A piros festékkel kifestettem a betűket. Vigyázni kell, hogy ne használjunk túl sok festéket, mert ennél a módszernél jobban a sablon alá folyhat, ahogy meg is történt néhány helyen. Ha a betűt ragasztja az ember, és körülötte festi az alapot, akkor ez kevésbé jellemző.

Ilyen volt, miután félig száradtan lehúztam a vinylt a fáról:

Kijavítottam a kérdéses részeket egy vékony ecsettel és csepp fehér festékkel...

Kapott egy barna keretet, ami eredetileg léckeret lett volna pácolva, de lustaság fél egészség..:)

Száradás után wax és dark wax következett...

És a helyére került.

Szeretem.:)

Bálint-napi kandalló-dizájn - 2014.

Nem bííírom abbahagyni a fa táblák gyártását.:)

Ezt koppintottam, méghozzá innen. 

A kandallóra álmodtam meg, a habból készült vízkék ampersand-del együtt.

Néhány kéreg-gyertyát és egy cserép illatos rózsaszínű jácintot tettem még mellé, és Barni évekkel ezelőtt készült ujjlenyomat-szívecskéivel dobtam fel az egészet. A krétatáblát nem akartam túldíszíteni, csak minimális rajzot bírt el az összkép... A gyertyatartót fa karnis-alkatrészekből eszkábáltam össze, régebben.

Részletfotó, ahol látszik, milyen alaposan megcsiszoltam:

Az arany glitter...:)

Most réééém elégedett vagyok.:)

Játék a dekorella-blogon!

Shop-szülinapi játék a dekorella-blogon!

Rózsaszín + vízkék...

Eljött a Bálint-napi dekorálás ideje.:)

Mint az utóbbi időben sokszor, most is a festést választottam: a szekrény kupis polca kapott egy szíves-feliratos takarót deszkából.

Csináltam egy mini-tutorialt, bár az egész folyamat nagyon egyszerű, bárki bátran nekiláthat, igazán nem lehet elrontani. :)

Először is lefestettem a deszkát fehér festékkel (Annie Sloan Old white-ot használtam, de bármilyen fehér festék megfelel). Miközben száradt, megterveztem a feliratot a Silhouette vágógép szoftverével, és kivágtam prémium vinylból. A sima vinyl nem jó, nem tapad eléggé, aláfolyik a festék... Tapasztalat..:(

Szóval innen fotóztam, a betűk a táblán:

Lefestettem az egészet az Old white-ból és egy kis piros akrilfestékből kevert rózsaszín árnyalattal (amit nem kevertem teljesen homogénre, mert így jobban tetszett..:)):

Még a festék teljes száradása előtt egy gombostű hathatós segítségét igénybe véve lehúztam a vinylt...

Íme az étkezőasztalunk, és a rajta lévő "rend"...:)

  

Arról nincs fotó, hogy a szívecskét átkentem egy egészen világos vízkék réteggel, amit szintén AS-ból kevertem egy kis türkiz akrillal.

Miután megszáradt, az egész felületet alaposan átcsiszoltam, különös tekintettel a sarkokra.

Végül jött az isteni szikra, és nekiestem a maradék kék festékkel, pacsmagoltam belőle ide meg oda....

Végül kapott egy réteg Annie Sloan viaszt.

Hát ez elég poros munka volt....

A helyére került, ahol jótékonyan eltakarja a polcon lévő.... khm, "rendet".:)

Persze a kandallóra is kitaláltam valamit... Majd mutatom.:)

Mézesbuli - 2013.

Ami az előző posztból kimaradt.:)

Volt mézessütés...

És mézesbuli is.

Fáradt voltam, és elgondolkodtam rajta, hogy kihagyjuk ez egyszer... Aztán a barátnőm azt javasolta, gondoljam át, hiszen nem biztos, hogy a fiúk jövőre is ilyen lelkesek lesznek még... Igaza volt, összekaptam magam és megsütöttem a házakat. És egy halom ellapított golyócskát is, hogy azzal legyen majd kirakva a házakhoz vezető ösvény.:)

Idén krétatáblás meghívó készült:

Az asztal, a fiúkra várva:

Aztán nekiláttak...

Dolgoztak...

Készült ösvény, farakás, tűzrakóhely, hóember...

És eldurvult a helyzet.:) Nem tudták eldönteni, mi kerüljön a tetőre, és megemlítettem, hogy a nyári buliról maradt még cápás gumicukor...:) De CSAK VICCELTEM.:)

Kristóf mézesháza:

A mi (előzmények fényében nagyon is hagyománykövető) házikónk:

Tájkép, csata után.:)

Végül a búcsúajándék, forrócsoki-keverék. Vagyis a Hóember kedvenc levese.:)

Nem tudom, talán jövőre is, velük, ugyanitt... Remélem.:) Jó lenne, ha még néhány évig gyerekek maradnának nekem.:)