2008. augusztus 30., szombat
Történetek...
Ez most egy személyesebb tárgyú bejegyzés lesz, Lányok! Sok-sok dolog történt, mióta nem írtam. Először is, 21-én bementem rendelésre az endokrinológiára (aki ismer, tudja, hogy pajzsmirigy-bajom van), ahonnan is nem engedtek haza. 28-án délutánig ott dekkoltam, ami nagyon megviselt. Thyreotoxicus crisis-t állapítottak meg nálam, mely a túlműködő, elhanyagolt pajzsmirigyből ered, az áramló hormonok megmérgezik a szervezetet. Összevissza vert a szívem, egekben volt a vérnyomásom. Október 18-án be kell feküdnöm a sebészetre, két napra rá műtét vár… Csakhogy az idén nem akarnak dolgozni engedni. A tanítás pedig olyan munka, ahol nem könnyű a helyettesítést megoldani….:( Ezen rágódom azóta is… Nem tudom, mit tegyek.
S igaz, bajban ismerszik meg, ki az, aki igazán szeret. Nagyon vacakul voltam, üresnek, céltalannak éreztem magam. Küldtem egy sms-t annak a fiúnak, akiről már szólt egy bejegyzésem, és akiről azóta sem tudtam (persze, hisz azt mondtam neki, soha többé ne hívjon…). Ő felhívott (külföldön dolgozik), és olyan, de olyan édes volt!:))) Szeretne itt lenni velem, hogy kitartsak, ne adjam fel. Félt, nagyon. Csak azt mondogatta: „te lány…” és ez az ő szájából úgy hangzik, hogy „A” lány.;))) És, azt mondta, hogy ha meg merek halni, ő majd jól agyoncsap!:DDD A beszélgetés végén már nevettem, pedig az elején sírtam… Hiányzik. De nem szeretném magam a tükörben arcul köpni. És ő sem. Vmi varázslót emlegetett, ismerek-e olyat…? De az idő kereke csak előre forog..:(
2008. július 22., kedd
Hangulat...

"I am sailing, I am sailing,
Home again across the sea.
I am sailing, stormy waters,
To be near you, to be free.
I am flying, I am flying,
Like a bird across the sky.
I am flying, passing high clouds,
To be with you, to be free.
Can you hear me, can you hear me
Thro' the dark night, far away,
I am dying, forever crying
To be with you, who can say.
..."
2008. július 3., csütörtök
Beteg kutya
Úgy néz rád, mint szótlan fájdalom
És vánszorog a ragyogó napon.
Szeméből csöndes panasz sír feléd,
Keresi részvéted tekintetét.
Tebenned bízik,
Úrban a hívő
És kínjait eléd teríti ő.
A mindenség poklában didereg,
Oly nyomorult, akár az emberek.
A megváltó halált nem ismeri,
Nem tudja, hogy az enyhet ad neki.
Csak nyöszörög, sírása könnytelen
S az égre szűköl árván, csöndesen.
Testvéred ő is és osztályosod,
A nap alatt egy a ti sorsotok.
Szenved, pedig nincs semmi vétke sem,
Ártatlan ő, szegény és védtelen.
Mégis, embernek ember a gyilkosa,
És a kutyától nem tanul soha.
Juhász Gyula
És vánszorog a ragyogó napon.
Szeméből csöndes panasz sír feléd,
Keresi részvéted tekintetét.
Tebenned bízik,
Úrban a hívő
És kínjait eléd teríti ő.
A mindenség poklában didereg,
Oly nyomorult, akár az emberek.
A megváltó halált nem ismeri,
Nem tudja, hogy az enyhet ad neki.
Csak nyöszörög, sírása könnytelen
S az égre szűköl árván, csöndesen.
Testvéred ő is és osztályosod,
A nap alatt egy a ti sorsotok.
Szenved, pedig nincs semmi vétke sem,
Ártatlan ő, szegény és védtelen.
Mégis, embernek ember a gyilkosa,
És a kutyától nem tanul soha.
Juhász Gyula
2008. június 26., csütörtök
Csodás könyv...
Ezt a könyvet olvastam épp el:
Dean R. Koontz: Virrasztók
"Az USA kormánya által pénzelt, szupertitkos laboratóriumban két, genetikailag átformált élőlény lát napvilágot. Az egyik egy fantasztikus kutya, emberi intelligenciával. A másik egy brutálisan agresszív, hibrid szörny. Egy napon mindkettő megszökik, és megkezdődik a hajsza, mely egybefonódik egy férfi és egy nő egymásra találásának történetével. A páratlan feszültségű regényben a főszereplőknek nem csupán az emberi nem legsötétebb kreatúrájával kell felvenniük a harcot, de a mindenre képes alvilággal és az elszántan nyomozó nemzetbiztonságiakkal is... A szerző művei több mint 200 millió példányban keltek eddig el."
Gyönyörű könyv. Kutyás olvasmány, minden szava erről szól. Kutya és ember kapcsolatáról. A főszereplők életük árán is meg akarják védelmezni Einsteint, a golden retrievert... A kutya is megmentette az ő életüket.... Érdemes elolvasni. Koontz horroríró, King-szerű, de ez a könyve (bár a többit is szeretem) lágy, csodaszép és egész más...
Koontz nem véletlenül választott éppen egy goldent a történet főszereplőjének:
:D
"Az USA kormánya által pénzelt, szupertitkos laboratóriumban két, genetikailag átformált élőlény lát napvilágot. Az egyik egy fantasztikus kutya, emberi intelligenciával. A másik egy brutálisan agresszív, hibrid szörny. Egy napon mindkettő megszökik, és megkezdődik a hajsza, mely egybefonódik egy férfi és egy nő egymásra találásának történetével. A páratlan feszültségű regényben a főszereplőknek nem csupán az emberi nem legsötétebb kreatúrájával kell felvenniük a harcot, de a mindenre képes alvilággal és az elszántan nyomozó nemzetbiztonságiakkal is... A szerző művei több mint 200 millió példányban keltek eddig el."
Gyönyörű könyv. Kutyás olvasmány, minden szava erről szól. Kutya és ember kapcsolatáról. A főszereplők életük árán is meg akarják védelmezni Einsteint, a golden retrievert... A kutya is megmentette az ő életüket.... Érdemes elolvasni. Koontz horroríró, King-szerű, de ez a könyve (bár a többit is szeretem) lágy, csodaszép és egész más...
Koontz nem véletlenül választott éppen egy goldent a történet főszereplőjének:
:D
2008. június 18., szerda
Egy kiskutya utolsó üzenete...
Kedves Gazdám!
Meguntatok, és elvittetek a menhelyre. Túlzsúfolt volt, és én egy szerencsétlen számot kaptam. Egy fekete műanyag zsákban vagyok. Néhány más kölyök megkapja majd az én alig használt pórázomat, amit itt hagytatok. A nyakörvem kicsi volt és piszkos, de a hölgy levette rólam, mielőtt átküldött volna a Szivárvány-hídon. Lehet, hogy még otthon lehetnék, ha nem rágom szét a cipődet? Nem tudtam, mi az, csak annyit, hogy bőr, és ott van a padlón. Csak játszottam. Lehet, hogy még otthon lennék, ha szobatiszta vagyok? Az orrom beledugása abba, amit én csináltam, csak megszégyenít. Vannak könyvek és kutyakiképzők, ahonnan megtanulhattad volna, hogy hogyan kell nekem megtanítani, hogy jelezzek az ajtónál. Lehet, hogy még otthon lennék, ha nem viszek be bolhákat a lakásba? Bolhaírtó nélkül nem tudok megszabadulni tőlük azután, hogy napokig kint hagysz az udvaron. Lehet, hogy még otthon lennék, ha nem ugatok? Csak énekeltem, “ijedt vagyok”, “magányos vagyok”, “itt vagyok”, “a legjobb barátod akarok lenni”. Lehet, hogy még otthon lennék, ha felvidítalak? Ha megütsz, nem tudom megtanulni. Lehet, hogy még otthon lennék, ha szántál volna időt arra, hogy megtaníts helyesen viselkedni? Az első hét után már nem törődtél velem, és én az összes időmet arra szántam, hogy VÁRJAK RÁD!
Ma meghaltam.
Szeretettel:
Kiskutyád
2008. június 16., hétfő
Gyerekszáj
Barnival a végzős gyerekeimet mentünk meglátogatni szombaton. Több boltba is betértünk, mindenhol odavoltak érte, olvadoztak a"nénik". Mikor kijöttünk, kérdem tőle, miért tetszik ő annyira a néniknek? Mire azt mondja: 'Hát, mert kék a szemem, anya...' :) Azt hittem, ott helyben megeszem...:)
2008. június 4., szerda
Maja
Történt egy s más, mióta nem írtam. Volt egy kutyám, akit a pécsi vásárban vettem, egy mocskos, utolsó szaporítótól. Három éves, négyszer ellett. Az utolsó császáros volt... Kihasználták, majd, mikor már nem hajtott hasznot, nem kellett nekik. Azt mondta a nő, több kutyájuk van, ő a kedvencük. Kérdem, mi a neve? Háááát, az nincs neki. Büdös volt, koszos, félt, reszketett. Megvettem. Hazajött velem. Tanítottuk, hogy a kéz nem csak ütni tud, azt hiszem, tudja már. Jent kiutálta a boxából, de ha az ember felé nyúlt eleinte reszketett. A gyerekemet nyalta, ahol érte. Jöttek húgomék, láttam rajta, tetszik neki Maja. Néz, néz, kisfia, Ádi (1,5 éves) csak mosolyog, hugi közelít a férjéhez, sandán... Aztán megkérdezte, szeretné-e Kornél a kutyát.:) Elvitték. Szeretik. Kisfiú arcáról nem múlik a mosoly, s már a kutyalány is magabiztosabb... Máris új neve van: Málna. Illik hozzá. Kisangyal.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)